Sajnos nincs túl nagy kézügyességem. Igazából semmilyen sincs. A rajzolásban a pálcika embernél elakadtam... Valahogy mégis meg kell oldanom az ilyen jellegű probélmákat, ugyanis pici fiam egyre inkább igényli, igényelné a közösen készített dolgokat.
Kitaláltam, hogy készítsünk együtt egy viszonylag egyszerű kis ajtódíszt, ami még az én csökkent képességeimet sem haladja meg nagyon. Igyekeztem olyan alapanyagból kitalálni, ami van itthon és Aprócska is meg tud küzdeni egy-egy pici feladattal, vagy legalább szórakoztatni tudom, miközben készül a remekmű.
Tátott szájjal hallgatta a mesét a süniről, aki a hatalmas almát próbálta elcipelni haza, de nem sikerült neki. Ezért inkább úgy döntött, hogy az alma lesz a házikója. Nem volt nagy szám a mese, úgy tűnt, mégis varázslatként hatott Csemetémre, mert el sem mozdult mellőlem, míg el nem készült az ajtódísz. Néha még segített is egy picit.
Régebben vettem hobbiboltban hungarocellből készült koszorú alapot.
Azzal kezdtük, hogy ezt krepp papírba szépen becsomagoltuk.
Amikor ez megvolt, piros kartonra rajzoltam egy szép, nagy almát, aminek kivágtam a közepét.
Neten kerestem egy sünis képet, amiről úgy gondoltam, hogy jó lehet, ezt kinyomtattam és sablonként használtam. Miután kivágtam és összeragasztottuk, megrajzoltuk az arcát is.
Aztán fogtam és a sünit az alma közepére helyeztem. Rajzoltunk néhány falevelet, amit kivágva a koszorúra ragasztottunk.Egy kis raffiát tettem még az almára és akasztónak is azt tettem az elkészült ajtódíszre. A végeredmény pedig ez lett:
